„Vannak bizonyos tradíciók, amelyek oly mélyen beivódtak a társadalom tudatába, hogy felülvizsgálatuk közel azonos a szentségtöréssel. Ezeknek a szent és sérthetetlen dolgoknak egyike a tej, melyet olyan féltő gonddal óvnak, hogy vele szemben bármilyen állítást kétkedve fogadnak.”
dr. A. M. Thrash
Számos helyről kapunk jelzéseket, melyek egy irányba mutatnak: A tej nem az a tökéletes táplálék, amit eddig annak hittünk; sem a felnőttek, sem a gyerekek számára. A rengeteg betegség, melynek kiváltó oka a tej, azért keletkezik, mert a tejfogyasztás nem természetes. Az ember az egyetlen olyan emlős, aki felnőtt korában is tejet fogyaszt, ráadásul más emlősfaj tejét!
Lássunk egy röpke összehasonlítást. Minden tej összetétele fajspecifikus. A természet pontosan úgy alkotta meg, hogy az adott faj fejlődési ütemének, testösszetételének legmegfelelőbb legyen.
| Összetevő | anyatej | tehéntej | kecsketej |
| Fehérje (g/dl) | 2,4 | 9,0 | 10,0 |
| Kálcium (mg/dl) | 88,0 | 238,0 | 315,0 |
| Vas (µg/dl) | 1,5 | 0,1 | 0,2 |
| C-vitamin (µg/dl) | 4,9 | 2,0 | 2,0 |
A tehéntej és a kecsketej kb. négyszer annyi fehérjét és kálciumot tartalmaz, mint az anyatej. A borjúnak és a kecskegidának azért van szüksége ilyen sok fehérjére és kálciumra, mert fiatalabb korában kell megtanulnia járni, futni. A fejődési üteme lényegesen gyorsabb, mint az emberi csecsemőé, akinek viszont szüksége van vasra és C-vitaminra, ami a tehén- és kecsketejben nem található elegendő mennyiségben.
A tej fő összetevői: a tejzsír, tejfehérje (pl. kazein), tejcukor (laktóz). A kazein lebontásához rennint termelnek a nyálmirigyek; a laktóz lebontásához laktáz termelődik a vékonybél nyálkahártyájában. A legtöbb emberben három éves kor után nem termelődik rennin és laktáz. Tehát a tej és tejtermékek emésztése felnőtt korban a megfelelő enzimek hiánya miatt eleve tökéletlen!
Az Amerikai Orvosok Egyesületének hivatalos szaklapja szerint a tejfogyasztásra vezethetők vissza az alábbi betegségek: vesekőképződés, felszívódási zavarok, hasmenés, vashiányos vérszegénység stb.
Vizsgáljuk meg részletesen a tej által kiváltott különböző betegségeket! Cikkünk – követve a szakirodalmat – ezeket hat csoportra osztva tárgyalja.
A tejföl 40%-a, a vaj 80%-a zsír. Bármilyen fajta zsír elfogyasztását követően a vörösvértestek összecsapzódhatnak vastag vattaszerű formában. Ezt az érdekes jelenséget hörcsögök hajszálereiben figyelték meg egy kísérlet során, ahol az állatoknak tejföllel vagy vajjal kevert ételt adtak. A vörösvértestek összecsapzódásának egyik következménye az agyvérzés. Ezek a vörösvértest-cseppecskék, ha a véráramlás lassú, akkorára nőhetnek, hogy a keringést is elzárhatják – írja dr. L. C. Mills.
Sok csecsemő születik magas vérkoleszterol szinttel. A koleszterol a zsírból származik és jelentős szerepe van az érelmeszesedés kialakulásában. A magas koleszterol koncentráció következtében a szívben és az artériákban a korai életévekben érelmeszesedés-foltok alakulnak ki, növelve a koszorúér-betegség kockázati tényezőit. Vizsgálatok igazolták, hogy az anyák által a terhesség során, majd a szülés után elfogyasztott tej illetve tejtermékek és az újszülött által elfogyasztott tej illetve tejtermékek nagymértékben hozzájárulnak ehhez a tünethez – érvel dr. J. H. Moyer.
Egy felmérés során megfigyelték, hogy a mexikói gyerekeknek, akik kevés vagy egyáltalán semmi tejet nem fogyasztanak, feleannyi a vérkoleszterin szintjük, mint a visconsini gyerekeké – közli dr. L. C. Mills.
„A teljesen vegetárius étrenden élőknek jelentősen csökken a vérkoleszterol szintjük, viszonyítva a laktovegetárius vagy nem vegetárius étrendűekhez.”
dr. J. H. Moyer
Ismét összehasonlítást kell tennünk az emberi tej és a tehéntej között. Az anyatej kevés kazeint és sok laktalbumint tartalmaz, míg a tehéntejnél ez az arány fordított. A kazein kevésbé értékes és nehezen emészthető az ember számára. Így elégtelen lesz az emésztés, és a fehérjetöredékek allergiát válthatnak ki – fejti ki dr. W. Ellis.
A hőkezelt tejfehérje bizonyult a kutatások közül a szívkoszorúér-megbetegedések egyik fő okának. Ezen betegségeknél a tejfehérjének nagyobb szerepe van, mint a tejzsírnak – véleményezi dr. J. H. Moyer.
Hallottatok már az L-triptotophanról? Ez egy olyan vegyület, mely álmosságot, fáradékonyságot és a drogfogyasztókéhoz hasonló alvást okoz, ha este fogyasztják. A hús és a tej is nagy mennyiségben tartalmaznak Ltriptohpánt – mondja dr. L. C. Mills.
A tejtermékfogyasztás az epilepszia kockázatát is növeli. A tejben található leucin reaktív hypoglikémiát (alacsony vércukorszint) eredményez, ez pedig kiválthatja az epilepsziás rohamot, mint számos esetben megfigyelhető – int dr. L. C. Mills.
„Tegyük a tejet a kockázatos táplálékok listájára.”
dr. F. Oski
A tej vitamin- és ásványi anyag tartalma lényegesen eltér az ember számára ideálistól. Túl sok nátriumot tartalmaz, túl kevés C-vitamint és vasat. A tej bomlástermékei versengenek a vassal a felszívódásért. Így a más táplálékokból származó felszívódása elégtelen lesz. A keletkezett vashiány fejfájást, idegességet, hajhullást, körömrepedezést eredményez – figyelmeztet dr. D. H. Calloway.
A tej megköti a cinket, ezáltal csökkenti annak felhasználódását a szervezetben. A tej nagyon alacsony cinktartalmú, következésképp nem pótolja, amit elvesz. Az okozott cinkhiány fáradékonyságban, bőrpigmentációban, sterilitásban és májmegnagyobbodásban nyilvánul meg. A csecsemőknél a hajhullás, hasmenés, súlyvesztés, a végtagokon, arcon, testnyílások körüli vörös bőrkiütéssel társítva cinkhiányra utal. Az anyatej tartalmazza a cink felszívódását segítő enzimet. A tehéntej magas kálciumtartalma – főként folsav jelenlétében – gátolja a cink felszívódását – így dr. G. M. Briggs.
Számos, a tejből keletkező fel nem használt anyagcsere-végtermék, különösen az elektrolitok nagy mennyisége túlterheli a vesét. Ez a hatás a csecsemőknél igazán veszélyes, akiknek a veséje még funkcionálisan éretlen. Náluk maradandó vesekárosodás lehet a tejfogyasztás következménye – óv dr. D. H. Calloway.
A kereskedelmi tejhez adott D-vitamin magnézium hiányt idéz elő a szívizomban. A magnézium elengedhetetlen a szívizom működéséhez, hiánya sietteti a szívrohamokat. Az Amerikai Gyerekgyógyász Társaság egyik közleményében azt olvashatjuk, hogy a D-vitamin túlzott mennyiségben való jelenléte csontkeményedést, vesekőképződést és visszamaradt szellemi fejlődést eredményez.
„Potenciálisan toxikus anyagokat tenni a tejbe – mint amilyen a D-vitamin -, nem okos dolog.”
dr. C. L. Thrash
Összefoglalva és kiegészítve a teljesség igénye nélkül, a tejfogyasztás növeli az A-vitamin és a B12- vitamin, a cink, a vas és a kálcium szükségletet – jegyzi meg dr. G. M. Briggs.
A tehéntejnek magas a xantin oxidáz tartalma. A kecske- és a birkatej valamivel kevesebbet tartalmaz belőle.
„A xantin oxidáz kémiai károsodást okoz az erek falában, plazmatartalomként lerakódva az artériákban és a szív szövetében.”
dr. A. M. Thrash
Az anginák és a szívrohamok jelentősen csökkentek azon betegeknél, akik kihagyták az étrendjükből a tejet és tejtermékeket – vélekedik dr. R. S. Goodheart.
Az érelmeszesedésben szenvedőket vizsgáló tanulmány szerint a betegek nagy többségében (76%) találtak tehéntej xantin oxidáz elleni antitesteket. Vagyis a szervezetük ellenségnek minősítette ezt a vegyületet, és harcol ellene – állítja dr. M. Wohl.
Dr. Kurt A. Oster vezető kardiológus szerint a tejben lévő xantin oxidáz jobban kapcsolódik az aterosclerosishoz, mint a tej zsírja.
A tej fogyasztásával kapcsolatban említett problémák és betegségek természetesen a tejtermékekre (sajt, túró, tejföl, vaj stb.) is vonatkoznak!
Az előző számban elkezdtük a tej megkérdőjelezhetetlen fontosságának felülbírálatát. A tejjel kapcsolatos legfőbb probléma az, hogy az ember számára nem természetes táplálék. Ez a kijelentés két egyszerű ténnyel bizonyítható:
A tej a fenti okok miatt számtalan betegség okozója. Ezeket a betegségeket – követve a szakirodalmat – hat csoportba osztottuk. Az előző számban a tej zsírja, fehérjéi, vitamin- és ásványianyag-tartalma, és a tejben lévő xantin oxidáz által okozott betegségeket vizsgáltuk meg közelebbről. A mostani cikk a tejbe kerülő anyagokkal, és a tejérzékenységgel foglalkozik részletesen.
A tehén tejhozamának növelésére női nemi hormonokat és pajzsmirigyhormonokat használnak. A tiroxin és a tireoglobulin harminc százalékkal növeli a tehenek tejhozamát. A takarmányhoz adott hormonok megjelennek az állatok tejében és a húsában, és az azt fogyasztó ember szervezetébe jutva hatnak a hormonháztartásra, káros irányba befolyásolva azt. A teheneket rendszeres antibiotikum kezelésnek is alávetik. A tejük és a húsuk így folyamatosan tartalmaz antibiotikumot. A következmény: antibiotikum-rezisztens baktériumok kifejlődése a szarvasmarhában és az őt fogyasztó emberben. Ezek a baktériumok komoly problémákat okoznak, hiszen nem reagálnak az antibiotikumokra – int Dr. M. Wohl.
„Itt lenne már az ideje, hogy az antibiotikumokkal folyatatott kockázatos szerencsejátékot befejezzük. Bár takarmányadalékként alkalmazva a múltban fontos szerepet játszott az élelmiszertermelés fejlesztésében, de e gyakorlat súlyos következményei ma már túlságosan nyilvánvalóvá váltak, semhogy szemet lehetne hunyni felettük.”
Dr. S. Levy
1957-ben mutatták ki, hogy a tej gyakran tartalmaz golyvakeltő anyagokat. Tasmániában járvány formájában jelentkezett a golyva iskolás gyermekeken. Megfigyelték, hogy a tejet ivó gyermekeknél kifejlődött, a tejet nem ivóknál pedig nem. A kutatások arra az eredményre jutottak, hogy a helyi szarvasmarhák által fogyasztott fűfélék golyvakeltő anyagot (tiourea) tartalmaznak. Ez került a tejbe, és vált a golyva okozójává – írja Dr. R. S. Goodheart.
A tejből sok esetben kadmiumot és ólmot mutattak ki. A toxikus anyagok könnyebben szívódnak fel, ha a táplálék segíti azt. A tej elősegíti az ólomrészecskék felszívódását. Azoknak a teheneknek a teje és a húsa, amelyek moslékot kapnak (táplálék-hulladék rossz minőségű tejjel keverve) magas ólomszintű lesz. Dr. H. Scholz kutatásairól szóló tanulmányban azt olvashatjuk, hogy a tehenekbe jutó legfőbb ólomforrás az autóutak, autópályák melletti növények. Ezek a növények erősen szennyezettek ólommal, és felhasználják őket szarvasmarha-takarmánynak! A tehenek szervezetében felhalmozódik az ólom. A tejük és a húsuk nagyságrendekkel több ólmot tartalmaz, mint az elfogyasztott növényeké, melyek magas ólomtartalmuk miatt amúgy sem alkalmasak emberi fogyasztásra. Az ilyen tej és hús a szervezetbe jutva krónikus ólommérgezést okozhat. A tünetek: általános étvágytalanság, majd székrekedés a gyomor és béltraktus mozgatóidegsejtjeinek bénulása miatt, szürke arcbőr, elszürkült foghús – állítja Dr. H. Scholz.
„Kimutatták, hogy ha a tejben tavasszal magas volt a kadmium szint, úgy az szoros összefüggésben volt az év későbbi részében előforduló szív- és érrendszeri halálesetekkel. ”
Dr. A. M. Thrash
A kadmium vese- és artériabetegségeket okoz, amely halálhoz vezethet. Sajnos a kadmium nagy veszélye, hogy kumulatív méreg, vagyis fokozatosan halmozódik fel a szervezetben, de nagyon nehezen ürül ki. A felezési ideje (amennyi idő alatt mennyisége a felére csökken a szervezetben) tíz-harminc év! Ráadásul főként a vesében halmozódik fel, ami a legveszélyeztetettebb szerv kadmiummérgezés szempontjából. Krónikus kadmiummérgezésnél a test ásványianyag egyensúlya megbomlik. A kadmium a takarmánynövények közvetítésével jut a szarvas-marhába, ott felhalmozódik, és a tejben már a koncentrált kadmium mennyiséggel találkozhatunk – mondja Dr. H. Scholz.
A radioaktív bomlástermékek a mosatlan zöldfélék révén kerülnek a tehénbe, és onnan a tejbe. A tej számos radioaktív bomlásterméke közül kettőt emelünk ki. A stroncium 90 hasonlóképpen viselkedik, mint a kálcium. A szervezet kálciumként kezeli, és a csontokba jutattja el. Ezáltal növeli a csontrák kockázatát. A másik – a jód 131 – a pajzsmirigyben fejti ki káros hatását, rákos folyamatokat generál – figyelmeztet Dr. H. Scholz.
A peszticidek (növényvédőszerek) is megjelennek a tejben. A DDT, a bifenil poliklorid (BCBs) és a bifenil polibromid fertőzöttség a tejfogyasztás veszélyét tovább növeli. Ezek az anyagok a rákos daganatok kifejlődését segítik elő.
Gyakran kimutatható a tejben a gombák által termelt aflatoxin, mely rákkeltő vegyület.
Az ember végbélvérzéseinek egyik típusát a tej okozza. Egy két éve fennálló állandó végbélvérzés megszűnt, amint a beteg abbahagyta a tejivást. Amikor néhány alkalommal próbaképpen tejet ivott, vérzése azonnal visszatért.
1926 óta ismert a colitis ulcerosa és a tejivás kapcsolata. A tej az első számú étel a listán, mely a betegeknek gondot okoz. Bármilyen csekély mennyiségű tej fogyasztása a tünetek visszatérésével illetve felerősödésével jár. Dr. I. Wilson kutatásai arra az eredményre jutottak, hogy a colitis ulcerosában szenvedő betegek hosszú időn át jobban vannak, sokan teljesen meggyógyultak, ha elhagyták a tejet és tejtermékeket.
A gyermekek ágybavizelése is összefügg a tej- és tejtermékfogyasztással! Egy kísérlet során száz ágybavizelő gyermeket fogtak tejmentes étrendre. Az eredmény: ötven gyermek tünetmentessé vált, negyven gyermek esetében jelentős javulást figyeltek meg, csupán tíz gyermeknél nem volt változás. Az előző részben említettük, hogy a tej bizonyos aminosavai káros hatással vannak az idegrendszerre. Valószínű, hogy ez a kapcsolat az ágybavizelés és a tejivás között. A tej lejjebb szállítja az agytörzs bizonyos központjainak gátlása révén a kiürítő reflexküszöböt és így akaratlan vizeletürítést eredményez.
„A tejérzékenység vagy tűrőképtelenség hatása a gyermekeknél a központi idegrendszerre izgalmi tünetekben nyilvánul meg: tanulási nehézségek, ingerlékenység, fejfájás és rossz közérzet lépnek fel.”
Dr. C. L. Thrash
Az Amerikai Orvosok Egyesületének szaklapja tudósít minket arról, hogy a tejiváshoz társult gyerekkori rendellenességek között szerepel étvágytalanság, székrekedés, vérszegénység, ingerlékenység, ágybavizelés, haspuffadás, hasi fájdalmak és hasmenés.
A sclerosis multiplex is összefüggésbe hozható a tejfogyasztással. A hatásmechanizmus még nem tisztázott, annyi azonban bizonyos, hogy a tej tökéletlen felszívódása indítja be a káros folyamatokat.
Az anyatejjel táplált csecsemőknél előforduló bélgörcs egyik oka a tejivás. Az anya issza a tejet, és a csecsemőnél alakul ki a kólika. Ha az anya kizárja az étrendjéből a tejet és a tejtermékeket, a kólika azonnal megszűnik. Ha az anya szervezetébe újra tejfehérje jut be, tizenhárom csecsemőből tizenkettőnél visszatér a bélgörcs. Az anyatejes csecsemőnél a kólika kezelése minden esetben az anya tejfogyasztásának leállításával kezdődik.
A csecsemők és a gyermekek megfázásának hátterében nagyon gyakori ok a a tej- és tejtermékfogyasztás tejérzékenységgel párosítva. Ha az anya tejallergiás az anyatejjel táplált csecsemő különböző légzőszervi megbetegedései jelzik ezt. Egy kanadai kisfiú tizenkét hónapos koráig nyolc tüdőgyulladáson esett át. Amikor megvonták tőle a tejet és a tejtermékeket, teljesen meggyógyult. A gyerekek ismételt bronchitise és tüdőgyulladása a legtöbb esetben visszavezethető a tejallergiára vagy más ételek iránti érzékenységre, például: sertés, tojás, kávé, kakaó, csokoládé, kóla, mesterséges színezőanyagok, nádcukor.
A tejre érzékeny gyermekeknél gyakran figyelték meg, hogy vér kerül a székletbe. A tejmegvonás hatására a vérzés megszűnt. A Gyermekgyógyászat Európai Szaklapja felhívja a figyelmet, hogy „a krónikus hasmenés, véres vagy fekete széklettel rendelkező gyerekek, vagy akiknek ekcémájuk, asztmájuk vagy más allergiás tünetük van, elsősorban a tejtolerancia irányában vizsgálandók.”
„Puszta babona a tej értékéről vallott nézet, de annyira meggyökeresedett, hogy szinte lehetetlen megingatni.”
Gandhi
Eddig két cikken keresztül mutattuk be a tej és a tejtermékek káros hatásait. A szakirodalom alapján hat csoportba osztottuk a tej és tejtermékek által okozott betegségeket. Ezek sorrendben: a tej zsírja, fehérjéi, vitamin, nyomelem és xantin oxidáz tartalma; a tejbe jutó anyagok és a tejtől származó érzékenység keltette betegségek. A mostani cikk a tej és a tejtermékek alkotóelemeitől való érzékenységről, és ezek következményeiről szól. Mielőtt belekezdenénk most is hangsúlyoznunk kell, hogy a tej eleve nem természetes tápláléka az embernek. Erről részletesen az előző számban lehet olvasni.
„A természet az állati tejet a szopós állat táplálkozására szánta, egyetlen emlős sem él tejjel elválasztás után.”
Dr. Oláh A.
A tej és tejtermékek fogyasztásának leggyakoribb káros következménye a nyálkaképződés. Az elfogyasztott „ételek” közül a tej az, ami a legtöbb nyálka kiválasztására kényszeríti a szervezetet. Dr. Bahna a tejallergia vizsgálata közben megállapította, hogy a nyálkaképződés eredetű légúti betegségek megszűnnek, amennyiben a betegek elhagyják a tejet és a tejterméket az étrendjükből. Ez a sűrű, tapadós nyálka betakarja a finom nyálkahártyákat, elzárja a hörgőket, zavarja a légutakat. Köhögés, krákogás, torokköszörülés és rekedtség az eredmény. Az állandó mandulagyulladás okaként első helyen szerepel a tej és tejtermék! Folytatva a sort: szénanátha, asztma, hörghurut, meghűlés, arcüreggyulladás, orrdugulás, középfülgyulladás mindmind a legtöbb esetben tej kiváltotta betegségek. Maga a hurutképződés csupán védekezés a szervezet részéről, így próbál szabadulni a felesleges, emésztetlen tejfehérjéktől. Sajnos a hurut nem csupán a légutakra korlátozódik. A gyomor- és béltraktusban előforduló hurut is számos betegség forrása. A hurut bevonja a bélfal nyálkahártyáját, ezzel gátolva a felszívódást. A vitamin- és nyomelem-hiányok okai között nagyon sűrűn fordul elő a bélhurut. Hiába eszik az ember elegendő mennyiségű vitamint és nyomelemet, ha azokat – felszívódás hiányában – nem tudja hasznosítani. Ez esetben nem többet (!), hanem pont kevesebbet kéne fogyasztani (a felszívódást gátló anyagokból, mint például a tejből)!!! Nem a mennyiség, hanem a minőség a lényeg!
„Sok embert úsztatott a tej a koporsóba.”
Dr. Williams
Igaz a táplálkozástudósaink kijelentése, miszerint a tej számos nyomelemet és vitamint tartalmaz, de az az anyag, ami a tej, illetve tejtermék feliratú dobozokban, zacskókban található igen kevéssé, inkább semennyire sem tud hasznosulni. Ennek fő oka a bolti termék enzimhiányos volta, a pasztörizálás, és forralás. (A pasztörizálás következményeit a következő számban mutatjuk be.)
A tejérzékenységgel kapcsolatos problémáknál kell megemlítenünk azt az alapvető tényt, miszerint a csecsemők és kisgyerekek immunrendszere még fejletlen. Mivel teljesen általános ezen életkorban a tej adása, ezért a csecsemő, illetve kisgyermek szervezetének nem elég a tej által kiváltott fertőzéssel megküzdenie (például fertőző bélgyulladás esetén), még a tej ellen is védekeznie kell. Egy gyerekkori betegségekkel foglalkozó szaklapban (Archives of Diseasein Childhood) azt olvashatjuk, hogy a tej alapvető fehérjéje, a kazein, különösen alkalmas arra, hogy fertőző bélgyulladásban szenvedő fiatal csecsemők vékonybél kezdeti szakaszának nyálkahártyáját megbetegítse. A tanulmány kifejti, amint az étrendjükből eltávolítják a tejet, illetve minden olyan ételt, mely tejfehérjét (kazein) vagy tejcukrot (laktóz) tartalmaz, a csecsemők bélnyálkahártyája meggyógyul.
„A tej az általános oka a székrekedésnek vagy a változó székrekedés-hasmenésnek. Ahhoz, hogy megszabaduljunk a székrekedéstől, az étrendből a tejet ki kell vonni, és gyümölcsöket, főzelékeket, magvakat kell adni.”
Dr. A. M. Thrash
Sok szülő kísértésbe jöhet, hogy kis mennyiségű tej nem lehet oka a székrekedésnek. Fontos tudatosítani mindenkiben – figyelmeztet minket Dr. E. White -, hogy a tej bármekkora mennyiségű újbóli fogyasztása a székrekedés visszatérését eredményezi. Oda kell figyelni a „rejtett” tejfogyasztásra is. Számtalan bolti élelmiszer tartalmaz tejport, tejfehérjét, tejcukrot. Sokszor ez nincs is feltüntetve a címkén, csupán annyi szerepel ott, hogy „E” és egy szám!
Bár a tejbe jutó anyagok okozta betegségeket az előző számban, az ötödik pontnál tárgyaltuk, ide kívánkozik egy hasmenéssel összefüggő jelenség. A járványos hasmenés tejtermékekkel átvihető. Ha a tejgazdaságok borjai ebben a betegségben szenvednek, nem ritka, hogy a környék csecsemői is egyidejűleg hasmenést kapnak. Ez jelzi számunkra, hogy ugyanarról a vírusról van szó. A csecsemőkori hasmenés életveszélyes állapotba viheti a babát. Tizenöt-húsz vizes széklet ürítése után néhány órán belül a csecsemő életveszélyesen vízhiányossá válik!
„Az orvosoknak és a táplálkozástudósoknak oda kellene figyelniük arra, miközben boldog-boldogtalannak ajánlják a tejet és a tejtermékeket, hogy az emberek 15-20%-a tejallergiás és a 70-80%-a laktózintoleranciás.”
Dr. A. Gaby
A tejben lévő anyagok közül a leggyakrabban a tejcukorra (laktóz) és a tejfehérjére (kazein) érzékenyek az emberek. Ahogy már az előző cikkekben kifejtettük, a tej nem természetes tápláléka egy felnőtt embernek. Az elválasztás után a normális laktáz (laktóz bontó enzim) aktivitása csökken. A laktáz enzim további termelése csupán keveseknél folytatódik. Egyes becslések az emberiség 2%-áról állítják, hogy nem „szenved” laktázhiányban.
A Gyerekgyógyászat című szaklapban azt olvashatjuk, hogy a világ népességének 80%-a nem termel elég laktázt, ennek következtében nem tudja megemészteni a bármilyen formában feldolgozott tejtermékben lévő laktózt.
A belekben a laktóz fermentálódik, gázt, alkoholt, izgató hatású tejsavat és ecetsavat produkál. A gáz puffadást eredményez, az alkoholképződés pedig májkárosodáshoz vezet.
Ezeket a „betegeket” gyakran tévesen diagnosztizálják. A tünetek általában közösek: ideges vagy fekélyes bélgyulladás, görcsök, irritatív ideges bélszindróma, krónikus puffadás, gyomorsavtúltengés, hasmenés, hányás és hasi fájdalom. Bizonyítottan laktóz intoleranciával rendelkező csecsemő hasfájdalmai enyhülnek, illetve teljesen megszűnnek, ha étrendjéből megvonjuk a tejet és tejterméket.
A laktázhiány miatt, a tökéletlen emésztés következtében felhalmozódik a galaktóz a szervezetben. Ez sok esetben katarakta (szürkehályog) kialakulásához vezet. A gyakori hányinger és a folyamatos hőemelkedés legtöbbször laktózérzékenységre vezethető vissza.
Érdekes felfedezést tehetünk egy kulturális kitekintéssel. Kína legtöbb részén a tejivás és tojásevés szokása olyan érzést kelt az emberekben, mint egy európai emberben a vérivás szokása. Sok kínainak okoz hasi problémákat bármilyen mennyiségű tej, illetve tejtermék elfogyasztása. A laktóz intolerancia tejjel szembeni ellenszenvet kelt, hasznos élettani mechanizmus megjelenése ez a kulturális viselkedésben.
„Egy olyan élelmiszer, mely gyakran eredményez allergiás reakciókat, amelynek megemésztése a népesség nagy részének komoly gondot okoz, nem ideális táplálék.”
Dr. A. Gaby
„Az allergia kialakulása csecsemőkorban kezdődik, ha meg akarjuk előzni, az újszülöttnek anyatejet adjunk.”
Dr. D. Money
Az allergia az immunrendszer káros irányú megváltozásával jár együtt. Dr. D. Money megfigyelései is igazolták, hogy az újszülött immunrendszere sérül, ha állati eredetű fehérjét kap. A tej állandóan károsítja a gyomor-bélrendszert, és egy cöliaka nevű betegség kialakulásához vezet. Ez utóbbi nagyon fájdalmas hasi panaszokkal jár, és az esetek körülbelül harmadában ételallergiával társul.
Ha egy külső forrásból származó antigén (idegen anyag) találkozik az egyén által termelt antitesttel, akkor összekapcsolódnak, komplexet képeznek. Ha egy csecsemőt tejjel táplálnak, sokkal több antigén/antitest komplexe lesz, mint az anyatejjel táplált csecsemőknek. A Nature című tekintélyes szakfolyóirat közlése szerint kimutatták, hogy az anyatejjel táplált csecsemőknek nincsenek keringő antigén/antitest komplexei, míg a mesterséges, tejes táplálékot fogyasztó csecsemőknél ez általános. Ezek a komplexek képesek különböző szövetek károsítására (veseszövet, véredények, ízületek) és megzavarhatják a sejtes védekezőképességet. Ezek a károsodások hajlamossá teszik a gyereket a későbbiekben degeneratív betegségekre (artitis, arterosclerosis, nephritis).
A tejallergia nem korlátozódik a csecsemő- és gyerekkorra. Az ételallergia legáltalánosabb típusa napjainkban a tejallergia. Felnőtteknél a következő betegségek vezethetőek vissza tejallergiára: orr vérbősége, szénaláz, asztma, középfülpanaszok, gyakori fejfájás, szédülés, fáradékonyság, gyomorégés, vérhányás, bélgyulladás, vérvizelés, arcvizenyő, bőrviszketés, ekcéma, felső légúti betegségek. Ilyen betegségek esetén fontos teendő a tej és tejtermékek teljes kizárása az étrendből!
Az előző cikkekben számtalan tej és tejtermékek által okozott betegségről írtunk, a különböző alkotóanyagok alapján csoportosítva őket. Külön kitértünk a tejérzékenységre. A mostani számban az egyik legkedveltebb tejtermék, a sajt káros hatásairól és veszélyeiről állítottunk össze egy csokorra valót. Előbb a pasztörizálás következményeit mutatjuk be.
A pasztörizálás nevét Pasteur francia biológusról kapta, aki az eljárás feltalálója. Pasteur megfigyelései szerint a hőkezelés hatására számos kórokozó elpusztul, ezért fertőzésektől nyújthat védelmet a tej felforralása. Az ő korában komoly gondot okoztak ezek, mert a tejfogyasztás megnövekedésével az igényt kielégíteni egyre silányabb minőségű tejet forgalmaztak. De egy „piszkos” tejet „tisztává” kell tenni, nem pasztörizálttá. A pasztörizálástól a rossz tej ugyanolyan rossz minőségű marad. Érdemes hozzátenni, hogy a higiénia nem volt igazán fejlett akkoriban. Sajnos a módszer elfogadásra került, és azóta a népesség egészségromlását eredményezi.
Dr. Ellis, egy mai kutató 1945-ös felmérései azt mutatják, hogy a fertőzés kockázata egyáltalán nem csökken pasztörizálás hatására, sőt a kétéves vizsgálat eredményei: négyszázötven fertőzést okozott a nyers tej, és ezernégyszázkilencvenkét fertőzést okozott a pasztörizált tej.
De miért is olyan káros a pasztörizálás? Dr. Ellis állítása szerint a hőkezelés hatására „minden” elpusztul, legfőképpen a tejben lévő hasznos anyagok. Tönkremennek az enzimek, denaturálódnak a fehérjék, hasznosíthatatlanná válnak a vitaminok. Az enzimek 55 C-ra vannak kalibrálva, eddig bírják ki épségben, a pasztörizálás 75 C fok felett történik.
A pasztörizált tej ráadásul nem mutatja, ha romlani kezd. A nyers tej megsavanyodik, a pasztörizált viszont rothadni kezd, de sokkal tovább látszik épnek. Már jóval azelőtt rossz lehet, mielőtt a szagáról fel lehetne ismerni.
„A pasztörizálás egyszerűen szélhámosság.”
Dr. N. Walker
A pasztörizált tej eleinte nem ízlett senkinek, a háziállatok sem akarták megenni. Mivel a tejfeldolgozó iparnak ez óriási üzlet – sokkal tovább tárolható, nem savanyodik meg -, ennek köszönhetően száz év alatt kötelezővé vált a pasztörizálás, és az emberek többsége nem is tudja, milyen a nyers tej, vagy ha hozzájut, csak forralás után hajlandó elfogyasztani.
Dr. McBean kutatásai szerint tíz borjúból kilenc elpusztul felnőtt kora előtt, ha kizárólag pasztörizált tejen nevelik, sőt a többségük két-három hónap alatt elhullik.
Dr. N.W. Walker sokat küzdött a pasztörizálás ellen, a kutatás mellett eseteket gyűjtött, melyek a pasztörizált tej káros voltát bizonyítják. Feljegyezte még 1928-ból, hogy tizenkét ember halt meg közvetlenül a pasztörizált tejtől. 1927-ben pedig ötszázharminchárman betegedtek és haltak meg a pasztörizált tejtől Montreal városában.
Nagyon híres a kísérlet, amit Dr. Francis M. Pottenger végzett macskákon. Kilencszáz állatot etetett főtt, illetve nyers hússal és tejjel. Az állatok szépen fejlődtek, ha mindkét étket nyersen kapták, viszont elhullottak a hőkezelt táplálék hatására. Az olyan macska, amely károsodott a hőkezelt ételtől, már sohasem lett teljesen egészséges, hiába kapott ismét nyers étkeztetést. A főtt étel a máj fokozatos károsodásához vezetett, a széklet epetartalma egy idő után annyira mérgezővé vált, hogy az ilyen macska székletével trágyázott földben még a gaz sem nőtt ki. A fontos most számunkra az, hogy ugyanaz az elkorcsosulás akkor is jelentkezett az állatoknál, ha a húst nyersen, csupán a tejet kapták hőkezelve! A pasztörizált tejen tartott macskák első generációs ivadékai jelentősen eltértek a normálistól. A második nemzedék halva, vagy betegen született, a harmadik nemzedék pedig már nincs is, mert addigra a nőstények elvesztik a szaporodó képességüket.
A tej hőkezelésére érv például a szalmonella fertőzés ellen való védekezés. Amennyiben ez így van, elgondolkodtató, hogyan törhetett ki 1978. októberében Arizónában egy szalmonellajárvány a szabályos módon pasztörizált tej hatására.
A gyerekek növekedésének vizsgálata közben figyeltük meg, hogy a nyers tejet fogyasztók erőteljesebben növekedtek, mint akik pasztörizáltat ittak.” Dr. Knapp
Meglepő ezt a két betegséget együtt látni, hiszen az egyik a kálcium hiányra míg a másik kálcium többletre utalhat. Mégis, az esetek 90 százalékában együtt fordulnak elő. Az ok részben abban keresendő, hogy az emberek a kálciumszükségletüket tejből próbálják pótolni. A tej valóban tartalmaz kálciumot, nem is kis mennyiségben, de közérthetően megfogalmazva a pasztörizált tejben a hőkezelés hatására olyan változások mennek végbe, ami miatt a kálcium nem tud hasznosulni a csontok, fogak számára, így lerakódik a csontokra, érfalakra, csigolyák közé, elindítva ezzel a meszesedést.
Ma már bizonyított, hogy a csontritkulás származhat alkoholizmusból és túl sok állati eredetű terméket tartalmazó étrendtől, ez ugyanis savanyító hatással van a vérre és a szövetekre. A savasság ellensúlyozására a szervezet kálciumot áramoltat ki a csontokból. A savas közeg ráadásul a vírusok és a baktériumok táptalajául szolgál, lúgos közegben elpusztulnak. A csontritkulás népbetegség. Csak az Egyesült Államokban tizenöt-húszmillió az érintettek száma. Ráadásul a probléma nem szüntethető meg mesterséges kálciumpótlékokkal. Ezek is, a pasztörizált tej kálciumjához hasonlóan, lerakódnak a csontokba épülés helyett. A szervezet egyszerűen nem képes kiválasztani, a véráramban a koleszterinnel együtt merevvé teszi az érfalat, ráncosítja a bőrt, az izületekben lerakódva nagy fájdalmakkal járó izületi gyulladást okoz, a vesében vesekő képződéshez vezet, a szemben a zöldhályog kialakulását segíti elő.
Sokkal egyszerűbb a kálciumot máshonnan bejuttatni a szervezetbe, például a mák és a szezámmag kiváló természetes kálciumforrások, a tejnél is magasabb a kálciumtartalmuk.
A fogak épségét is kikezdi a tej, főként a pasztörizált. Egy patkánykísérlet során három csoportba osztották az állatokat. Az első csak patkánytápot kapott, a második finomított cukorral kevert tápot, a harmadik pedig pasztörizált tejet. A finomított cukorral táplált csoportnál a fogszuvasodás mértéke öt és fél foglyuk volt patkányonként. A pasztörizált tej hatására kilenc és fél foglyuk keletkezett.
„A fog épségét nem a tejtermék biztosítja, éppen ellenkezőleg. A fogszuvasodást a baktériumok indítják meg, és a táplálék szénhidrátjai segítik elő a továbbiakban, beleértve a tejet is.”
Dr. C. L. Thrash
A kálciumnak a foszforhoz viszonyított aránya meghatározóbb a csontok és fogak állapota szempontjából, mint a kálcium abszolút mennyisége. Az étrendben a kálciumfoszfor ideális aránya: egy az egyhez. Az ömlesztett sajt és az ömlesztett hús magas foszfáttartalmúak. A túl sok foszfát tehető felelőssé az időskori csontritkulásért, állítja Dr. M. Altschule.
A sajt inkább képes a tej által kiváltott tünetek előidézésére , mint a tej. A sajthoz a tejet rennet segítségével alvasztják meg. Ezután az „érlelés” kezdődik: a tej alkotóelemei baktérium hatására alacsonyabb formára bomlanak le. Az érési művelet előtt a tejsavót lecsapolják, ennek következtében a tej kálciumtartalmának harmada elveszik. A tejben lévő hasznos vitaminok nagyrésze is eltűnik a sajt előállítása folyamán: a B1 vitamin 85%-a, a B2 vitamin 75%-a, a B3 vitamin 90%-a, a C vitamin 95%-a.
A sajtkészítés folyamán a fehérjék fermentálódnak, és peptidek, aminok, indol, szkatol és ammónia keletkezik.
A sajtból bekerülő lebontatlan ammónia is okozhat betegségeket, például szellemi fáradékonyságot, koncentrációs zavarokat.
A sajtban keletkezett aminok egyike a tiramin, amely migrénes fejfájást okozhat. A fenti aminok közül egyesek kapcsolódhatnak a gyomorban jelenlevő nitritekkel, nitrózamint hozva létre, amely rákképző anyag. A sajt zsírja zsírsavakká hidralizálódik. A zsír és a koleszterol változása egészségkárosító alak megjelenéséhez vezet. Az oxidálódott koleszterol nagyon gyors artériafal károsodást okoz.
„Sajtot soha ne vigyünk a gyomrunkba.”
Dr. E. G. White
A sajt megalvasztásához használt rennetet (oltó) a borjú, kecske vagy sertés gyomrából nyerik. Sajnos el kell mondanunk, hogy a növekvő állatbetegségek, a feldolgozási folyamatok miatt a rennet nem mentes az olyan betegségektől, melyek a hússal is átvihetőek.
„A gyermekeket óvjuk a húsételektől, fűszerektől, vajtól, sajttól, sertéshústól, túl sok sült tésztától. Ezek a dolgok megzavarják a gyomorműködést, az idegeket természetellenes tevékenységre késztetik, gyengítik az értelmet.”
Dr. E. G. White
A „sajtreakció” a sajtmosók tipikus betegsége, oka az érlelt sajt természetes velejárói: a tiramin és más presszor aminok. A rendszeres sajtfogyasztás is képes ezt a tünetcsoportot kialakítani: magas vérnyomás, fejfájás, szívdobogás, nyaki fájdalom, alkalmanként koponyaűri bevérzés, szívpanaszok. A betegség nagyobb valószínűséggel alakul ki, ha antidepresszánsokat szed az ember – olvashatjuk az Amerikai Orvosi Társaság szaklapjában.
Dr. Bucsányi Gy. szerint a sajtra vezethetőek vissza a következő betegségek: gyomorhurut, bélhurut, bőrbajok, köszvény.
A sajttal sok só kerül a szervezetbe, tehát már csak a sótartalma miatt is veszélyes! A hypertónia (magas vérnyomás) legfőbb oka a só, vagyis a nátriumklorid fogyasztása. Ha csökkentjük az étrendben a sót, csaknem minden esetben a vérnyomás normalizálódását tapasztaljuk. A tej magas nátriumtartalma miatt egyik okozója a gyerekkori magas vérnyomásnak.
A sajt tulajdonképpen rothasztott tej! A sajt a belekben tovább rothad, és különböző mérgező anyagokat termel! A sajtban fokozott mennyiségben megtalálható a tejben lévő káros anyagok: kórokozók, nehézfémek, antibiotikumok.
„A sajt tele van a proteinek bomlásnak induló anyagaival. Fogyasztása nem ajánlott magas fehérjetartalma miatt.”
Dr. Bucsányi Gy.
A legtöbb sajt pasztörözött tejből készül, ezért minden a pasztörizálás káros hatásaiként említett tényező a sajtfogyasztással is kapcsolatba hozható. A hiedelem szerint a tejben lévő baktériumok a sajtkészítés közben elpusztulnak. Ez nem igaz! Sajnos még a sajtban is találhatunk baktériumokat, például szalmonellát, staphylococcust, brucellát, melyek még hosszú ideig élhetnek a termékben. Az általuk okozott betegségek kitörése (így az ételmérgezésé is) összefüggésbe hozható a sajttal és a tejporral. Journal of Dairy Science nevű amerikai szaklap arról tudósít, hogy a staphylococcus enterotoxin A (méreganyag típus) több mint három évig megmaradt a vizsgált sajtban. Az Egyesült Államok számos járványának vizsgálata során a sajt szerepelt kiváltóként. Az előfordulás sorrendjében a járványok formái a következők voltak: ételmérgezés, tífusz, gyomorbélgyulladás, hasmenés. A helyzet napjainkban sem jobb.
A tejről szóló cikksorozat befejező részében betekintést adunk néhány orvos kutatómunkájába a témával kapcsolatban, és egyben össze is foglaljuk a tej és tejtermékek káros hatásairól fontos tudnivalókat. A tudósok eredményei mellett kiegészítéseket teszünk az eddigi információk mellé. Dr. William Ellis
Dr. Ellis tudományos körökben ismert sebész, aki ötvenkét éven át tanulmányozta a tej és tejtermékek hatásait az emberi szervezetre. Számos gondolatát idéztük már, itt most egyben közreadjuk a megfigyeléseit.
Dr. Norman Walker
Dr. Walker több mint ötven éven át tanulmányozta a tejproblémát. Saját megfigyelései alapján állította össze étrendjét, és száztizenhat(!) éves korában hunyt el, 1986-ban.
Dr. Walker a könyveiben a teljesen állati fehérje mentes étrendre bíztat. Tapasztalatai szerint a növényi, főként a nyers növényi étrend az, ami az egészség megőrzésére és fenntartására a legalkalmasabb.
Dr. Alan Gaby
Tudományos fokozatot szerzett az Emory Egyetemen biokémiából, majd a Marylandi Orvosi Egyetem elvégzésével szerzett orvosi diplomát. Az Amerikai Holisztikus Orvosi Egyesület elnökévé választották meg. Elsősorban tápanyaggyógyászattal foglalkozik.
A tej és tejtermékfogyasztással függnek össze véleménye szerint a következő betegségek: kólika, bélgyulladás, véres hasmenés, vészes vérszegénység és tüdőasztma. Továbbá: nefrózis szindróma, Chron-betegség, ízületi panaszok, migrénes fejfájás, krónikus fáradékonyság és sclerosis multiplex.
Dr. John A. McDougal
Dr. McDougal a Hawaii Orvosegyetem professzora, egyetemi tanár. Szakterülete az állati eredetű termékek és az emberi egészség kölcsönhatásai. A témával foglalkozó tudósok közül a legnagyobb élő szaktekintély. Bár számos betegséget összefüggésbe hozott az állati eredetű termékek fogyasztásával, álljon itt tőle egy idézet az emberi kálciumháztartással kapcsolatban:
„Tudományos körökben ma már egyáltalán nem vitatják a fehérjék kálciumcsökkentő hatását. Az elmúlt ötven év kutatásai egyértelműen bebizonyították, hogy a szilárd csontokat biztosító pozitív kálciummérleg elérésének legegyszerűbb és leglátványosabb eredményeket hozó étrendi módja a napi fehérjefogyasztás visszafogása.
1930-ban jelent meg az első tanulmány arról, hogy a nagy fehérjetartalmú étrend hatalmas kálciumveszteséggel, és ennek megfelelően negatív kálciumegyensúly kialakulásával jár. Ma, ötvenöt évvel később, tudományos körökben mégis még mindig csak találgatják, ugyan mi is lehet a mészhiányos oszteoporózis, a csontritkulás igazi oka.”
Az eszkimók fogyasztják a legtöbb fehérjét az egész világon, napi négyszáz grammot. A csontritkulás körükben a leggyakoribb világviszonylatban.
A csontritkulás a világ azon helyein a leggyakoribb, ahol a tej és tejtermék fogyasztás a legmagasabb, például Nagy-Britaniában, Svédországban, Finnországban és az USÁ-ban. A legritkább a legkevesebbet fogyasztó országokban, például Ázsia és Afrika egyes országaiban. Dr. G. E. Lewinnek kutatásai szerint a sok fehérjét fogyasztó népességben a csontritkulás rendkívül elterjedt betegség.
Fontos megemlíteni a magnézium szerepét a kálciumfelszívódásban. Segítségével tudja a szervezet a kálciumot a csontokhoz szállítani. Viszont a magnézium felszívódását gátolja a nagymennyiségű kálcium, az ideális arány a kettő az egyhez, a kálcium javára. Kiderült, hogy a magnézium lényegesen jobban tudja végezni a feladatát kevesebb kálcium jelenlétében. A magnéziumhiány többek között gátolja a vese működését és a vizeletvisszatartás zavarához vezet. Gyakori oka a premenstruációs szindrómának. Megállapították, hogy vetélést eredményezhet!
A csontokba beépülni nem tudó kálcium pedig lerakódik a lágy szövetekre, meszesedés és számos más betegség okozója. Dr. M. Hegsted és munkatársai a fentebb leírtakon kívül azt is kimutatták, hogy a fölöslegesen magas kálciumszint visszaszorítja a kálciumforgalmat szabályozó enzim termelődését is, így abból kevesebb lesz jelen a keringésben, tehát a kálciumtöbblettől nemhogy javul, egyenesen romlik a kálciumanyagcsere!
Több tanulmány is utal a tej és tejtermék termékenység csökkentő hatására. Dr. D. W. Cramer és munkatársai által végzett vérvizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy „azokban az országokban, ahol a legmagasabb a tejfogyasztás, a nők körében ott csökken a legnagyobb mértékben a teherbe esési arány, a korral arányosan.”
A felnőttek nagy része nem tudja megemészteni a tejcukrot és a tejfehérjét, ezért szerencsére nem is képes sok tejterméket fogyasztani. A tejtermék gazdag galaktózban, mely a petesejtre mérgező hatású cukorféle. A magas tejfogyasztás összefügg a nők fogamzóképességével, és ez a tünet már húsz éves kor felett jelentkezik. A legmagasabb galaktózkoncentráció a meddő nőknél mérhető.
A tej és a tejtermékek, mint a magas fehérjetartalmú ételek általában lerövidítik a menstruációs ciklust huszonnyolc nap alá, menstruációs görcsöket és túlzott vérzést okoznak. Dr. B. Amstrong és Dr. R. Doll kutatásaik során összefüggést találtak a fehérjefogyasztás és az endometrium rákja, továbbá a fehérje és gyümölcs együttes fogyasztása (például: gyümölcsjoghurt) és a méhnyakrák között.
A cikksorozat keretei csupán néhány szempont figyelembe vételét tették lehetővé, több száz, sőt több ezer oldalt tesz ki azon kutatások leírása, melyek a tej és tejtermékek fogyasztásának káros, betegség előidéző voltáról szólnak. Úgy érezzük, hogy ki kell hangsúlyoznunk itt újra azt a tényt, hogy az állati eredetű tej nem természetes tápláléka egyetlen embernek sem. 1. Egyetlen állat sem fogyaszt elválasztás után tejet. 2. Semelyik emlős nem fogyasztja más faj tejét. A cikksorozatban és a rengeteg tanulmányban szereplő betegségek igazi oka ebben rejlik. Ez az elsődleges szempont, amit figyelembe kell vennünk, amikor a saját táplálkozásunkat összeállítjuk.
Váradi Tibor
Megjelent a Manifesztum 10. számában.
1053 Budapest, Ferenciek tere 2.
(Veres Pálné – Curia utca sarok)
Nyitva tartás: H–V 11:30–21:00
(konyha: 20:30-ig)
Aznapi asztalfoglalás telefonon: +36 20 311 0101
Ételrendelés elvitelre: +36 20 311 0313
Ajándékutalványaink beválthatók éttermi és cukrászdai fogyasztásra, főzőworkshopokra, valamint rendezvénytermi programjainkra (irodalmi estekre, koncertekre, önismereti előadásokra, gyerekprogramokra, bűvészműsorokra, stb.) is!
Az utalványok fél évig érvényesek, így garantáltan találnak kedvükre való programot!
