Hangolódás a Húsvéti Ünnepekre Peter Brueghel Út a Kálváriára c. festményével.

Mikes Balázs vetítéssel egybekötött előadása a művészettörténet egyik legtalányosabb és legmegérintőbb alkotásáról.

Idősebb Pieter Bruegel (eredetileg Brueghel) Út a Kálváriára című festményén csak megbecsülni lehet az alakok számát.

Elszánt kutatók közel ötszáz embert számoltak össze rajta.
Bruegel nem háttérként festette meg ezt a tömeget, minden egyes alaknak karaktere, története van. Valahonnan jön, és valahová megy az „Úton”.
A főszereplőn kívül láthatóak még parasztok, kereskedők, mezőgazdasági és városi munkások, papok, katonák, kézművesek, koldusok és cigányok, akik mind korabeli flamand öltözetben vannak.

Ott van a sokaságban Jézus Krisztus is, aki – bár főszereplője az eseményeknek – szinte észrevehetetlen. Keresnünk kell! Alighanem ez volt Bruegel célja is a festménnyel.

Bruegel zseniálisan irányítja a képet szemlélő gondolatait. Interaktívvá teszi a nézőt, bevonja az értelmezésbe, nem engedi továbbmenni, míg valamilyen tanulságot le nem szűr önmagára, a társadalomra vagy éppen a kereszténységre vonatkozóan.

A festmény több mint 450 éve készült, de még ma is meglep időszerűségével, ahogy leleplezi az emberi természetet. Bruegel rávesz arra, hogy keressük Krisztust, keressük az Urat. Nemcsak a festményén, hanem elsősorban a saját környezetünkben.

(Forrás: https://www.igeidok.hu/kultura/ut-a-kalvariara-keressetek-az-urat-amig-megtalalhato)