„Sanzont énekelni a világ legszebb mestersége. Nem hiszem, hogy létezne nagyobb, teljesebb öröm, mint a művészé, aki érzi, hogy néhány refrénnel saját gazdagságából ad át valamit a hallgatóinak.”
(Edith Piaf)

Verses-zenés sanzonest, melyben Edith Piaf-sanzonok és önéletrajzi vallomások elevenítik fel Piaf szenvedélyekkel, nagy mélységekkel és nagy magasságokkal teli életét, s idézik elénk Párizs és a Montmartre hangulatát.

„Egy nő kiáll a színpadra, egyszerű fekete ruhában, kicsi és törékeny. Megszólal a zene és a francia dal a lélekig hatol. Csak a nekrológokból és tanulmányokból tudhatjuk meg, hogy magáról énekelt. Ő volt Edith Piaf. Kárász Eszter pont arra tesz kísérletet, hogy bemutassa őt. De nem ő válik Piaffá, hanem Piaf üzeneteit keresi magában. Megrendítő előadás. Újra éled a sanzon. A zene, a francia nyelv és Kárász Eszter olyan egység, amelynek minden atomja igaz és ebben az olcsó szórakoztatással teli világban igazi lélek-felszabadítás mindenkinek, aki erre az órára nem sajnálja az időt.”
(részlet Tucker András kritikájából)

Ízelítőül:

[fusion_builder_container hundred_percent=”yes” overflow=”visible”][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ background_position=”left top” background_color=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” spacing=”yes” background_image=”” background_repeat=”no-repeat” padding=”” margin_top=”0px” margin_bottom=”0px” class=”” id=”” animation_type=”” animation_speed=”0.3″ animation_direction=”left” hide_on_mobile=”no” center_content=”no” min_height=”none”][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]