MINDEN JEGY ELKELT!

Látványos vetítéssel egybekötött előadás Antoni Gaudiról és korunk egyik legkülönlegesebb épületének születéséről, formavilágáról.

Ízelítő a témákból:

• Mit jelentenek a bazilika különleges méretei és arányai?
• Milyen rendhagyó megoldásokat alkamaztak az építése során?
• Mi a jelentősége az épület kivételes formavilágának?

Előadó: Komáromy Zoltán, a Szakrális geometria c. könyv szerzője
szakralisgeometria.hu

Gaudí 1883-ban kapott megbízást a Basílica i Temple Expiatori de la Sagrada Família (a Szent Család-bazilika és engesztelő templom, avagy röviden csak Sagrada Família) nevű barcelonai templom építésére. Az ötlet egy gazdag könyvkereskedőtől származott, aki egy olyan templomot álmodott meg, amelyben a gazdagok és a szegények együtt imádkozhatnak. Az épületet a püspökség anyagi támogatása nélkül, kizárólag közadományokból szándékozott megépíteni. A Sagrada Família építését a mai napig semmilyen kormányzati vagy egyházi forrás nem támogatja. Kezdetben magánmecénások pénzelték a megvalósulását, míg napjainkban a belépőjegyekből finanszírozzák a nagy­ívű projektet.
Az alapkövet 1882-ben tették le, Szent József napján, március 19-én. Az eredetileg neogótikus templom építésze Francisco de Paula del Villar y Lo­zano volt, aki, miután megépítette a kriptát, összeveszett az építtetőkkel, akik a munkával ezután Barcelona egyházmegyei fő­épí­tészét keresték meg. Gaudí 1883-ban kezdett dolgozni a templomon, de csak 1884-ben nevezték ki építész igazgatónak. A terveket átalakítva, azokat a saját stílusára változtatta. Annak ellenére, hogy az épület az organikus építészet egyik úttörője, az ambiciózus tervek a modernista, a szecesszió és a gótikus újjászületés jegyeit is magukon viselik, sőt még kubista vonásokat is találhatunk rajta. Gaudí a hatalmas templom felépítését élete fő feladatának tekintette, habár tudta, hogy haláláig nem fogja tudni befejezni ezt a monumentális projektet. Rengeteg energiát fektetett bele, élete utolsó 15 évében már csak ezzel foglalkozott. Mikor elfogyott a pénz, Gaudí saját maga szerzett adományokat az építkezés folytatásához. 1926. június 7-én szokásos sétáját rótta a Sagrada Família közelében, amikor egy villamos elgázolta. A koldusnak tűnő, eszméletlen öregembert a szegények kórházába szállították. Három napra rá meghalt, holttesttét a befejezetlen katedrálisának kriptájába helyezték örök nyugalomra.
Gaudí jelentőségét jól mutatja, hogy halála után három évvel javasolták a boldoggá avatását, majd 1992-ben meg is alakult az erre a célra létrehozott egyesület. Azóta több száz levelet kaptak már, amelyek olyan kegyelmekről és egy lehetséges csodáról is beszámolnak, amelyeket Gaudí közbenjárásának tulajdonítanak. Antoni Gaudí szentté avatási ügyét 2003. július 9-én nyitották meg; a Szentek Ügyei­nek Kongregációja már vizsgálja a szent életű építészre vonatkozó adatokat.

Korábbi szakrális geometria előadásaink videói:

Fotók korábbi előadásokból:

Az előadó Szakrális geometria c. könyvének videója:

A könyv tartalmából:

• Szakrális geometria – A tudomány, a művészet és a spiritualitás kapcsolata
• A számok és az alapformák lényegéről – Püthagorasz, Platón és a görög misztériumok
• A geometria gyökerei – Kitágulás, összehúzódás és metamorfózis
• Formák szintézise – Ég és Föld násza a szakrális geometria nyelvén
• Az aranymetszés titkai – Az isteni arányosság nyomában
• A rózsaablakok világa – Gótikus mandalák nyomában
• A Szent Korona rejtélyes arányrendszere – Nemzeti jelképünk a számok, a formák és az aranymetszés tükrében
• Az Országház és a Szent Korona geometriai kapcsolata – A Gondviselés formai lenyomata

Komáromy Zoltán évek óta tart rendszeresen tanfolyamokat és műhelymunkákat a Szakrális Geometria témakörében, gyakorlati megközelítésben.
Tanfolyama: napfenyestanfolyamok.hu/szakralis-geometria-a-ter-es-a-formak-titkai
Honlapja: www.szakralisgeometria.hu