A húsfogyasztás egészségügyi, morális és gazdasági hátrányai

Ez a cikksorozat, azt a kényes kérdést fogja boncolgatni, hogy miért is kell kizárni a húst az ember étrendjéből. A választ számos megközelítésben olvashatjátok, ez a bevezető rész csupán felsorolja a szempontokat, melyek a következő számokban részletesen ki lesznek fejtve.

A testi-fizikai szintű válaszok közül az első és legfontosabb, mely tulajdonképpen minden más tételt fölöslegessé tesz az, hogy az ember alapvetően növényevő és nem mindenevő, mint azt a legtöbben hiszik kis hazánkban. Néhány példát említve ezen állítás alátámasztásához: a bélcsatornánk hossza, a nyálunk összetétele és kémhatása, a fogaink típusa és elhelyezkedése, stb. mind a növényevőkhöz tesz hasonlatossá minket.

Az orvosi kutatások eredményeit is érdemes figyelembe venni. Az ADA (American Diethetic Association) felmérései igazolják, hogy nemcsak nem káros a húsmentes étrend, hanem egyenesen jobb egészséget eredményez. A vegetáriánusok körében sokkal ritkábban fordulnak elő szív- és érrendszeri megbetegedések, magas vérnyomás, daganatos megbetegedések, mozgásszervi degeneratív betegségek, légzési elégtelenségek és az emésztőrendszer különböző betegségei. Ez a lista korántsem teljes, ezért álljon itt még néhány elgondolkodtató adat.

A húsban lévő zsír és fehérje együttesének legnagyobb veszélye, hogy elhízást és/vagy érelmeszesedést okoz. Tizenkét betegség kialakulásában döntő szerepet játszik a húsban lévő zsír pl. zsírmáj, szívelégtelenség, agyvérzés.

Az elfogyasztott húsban lévő fehérje teljes megemésztése több ok miatt is gátolt az emberi szervezetben. Az egyik ok az, hogy az elfogyasztott hús túl sok fehérjét tartalmaz, így a fehérjék egy része megrothad. Ráadásul az ember még azzal az előnnyel sem rendelkezik az ilyen helyzetek kivédésére, mint a ragadozók, akiknek rövidebb bélcsatornája lehetővé teszi, hogy a rothadás során keletkező méreganyagok gyorsan távozzanak a szervezetükből. Az emberben, hosszabb bélcsatornája miatt, hosszabb ideig rothad a többletfehérje, több méreganyag szabadul fel és sajnos több is szívódik fel, mint a ragadozó állatokban.

A vérkeringésbe több aminosav jut be a szükségesnél az elfogyasztott húsban lévő fehérjék megemésztése során. Ez túlterheli a májat és a vesét, a fő kiválasztó-rendszereinket. A szervezet ekkor a “helyettesítő kiválasztó szerveket” állítja munkába: a tüdőt és a bőrt. Különböző bőrkiütések, bőrfoltosodások illetve asztmatikus tünetek jelentkezhetnek ennek eredményeként.

A hús egyik bomlásterméke a húgysav. Ez olyan mennyiségben van a húsevő emberek szervezetében, hogy nem tud mind kiválasztódni, ezért egy idő után lerakódik pl. vesekő formájában vagy apró kristályokként az ízületek közé (ld. köszvény). A hús savas irányba tolja el a szervezet savbázis egyensúlyát. Ez a közeg megfelelő, “kényelmes és meleg fészket” jelent a baktériumok számára.

Az állatok a vágóhídon a mészárlás előtt rettenetes félelmet élnek át, mely számos méreganyag keletkezésével jár együtt. Ezek mind belekerülnek a húsba!

Ha az ételek biofoton (“napfényérték”) tartalmát vizsgáljuk, arra a felismerésre juthatunk, hogy az élő, friss táplálék sokkal több biofotont tartalmaz, mint a halott. A hőkezelés, fagyasztás, stb. hatására az ételek biofoton értéke drasztikusan csökken. Az állatokat csupán halott formában szokták fogyasztani, míg a növények a földből való kihúzás, fáról, bokorról való leszedés után is élőek maradnak egy ideig. A tudósok visszaigazolták ezt. Kutatási eredményeik azt mutatják, hogy a magas biofoton tartalmú ételek az egészségesek.

Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a vegetáriánusok hosszabb és általában egészségesebb életet élnek, mint a húsevő társaik.

Térjünk át most egy másik nagy területre a psziché világába. A húsevés fizikális hatásai ki hatnak a húsevő ember lelki világára is. A fent említett savas környezet az idegrendszer károsodását okozza, ami hozzájárul ahhoz, hogy a húsevő ember általában sokkal szorongóbb, idegesebb, aggódóbb és agresszivitásra hajlamosabb. Csak egy bizonyítékot említek itt. A börtönkísérletek során, ahol vegetáriánus táplálkozást folytattak az önként jelentkezők, azt tapasztalták a kutatók, hogy ez utóbbi csoport tagjai, szemben a hagyományos táplálkozást folytató elítéltekkel, lényegesen kevésbé voltak agresszívebbek és a szabadon engedésük után kevesebben estek vissza a bűnözésbe.

Egy keveset az ember erkölcsi érzékéről is szót kell ejtenünk. Az emberek többsége számára egyértelműen vonzóbb egy érett alma látványa, mint egy véres húsdarabé. Gondoljatok bele, ha nektek kéne akár naponta elpusztítanotok egy másik élőlényt, aki érez, él és élni akar, akkor ennétek-e valaha húst. A konyhaművészet mindent elkövet, hogy az asztalra kerülő hús, minél kevésbé hasonlítson ahhoz a kedves, selymes bundájú, nagyfülű, folyton mozgó orrú nyuszihoz.

A húsevés gazdasági szempontból sem előnyös. Például a húsevés előállításához hat-tizenötször annyi mezőgazdasági terület kell, mint az ugyanannyi növényi fehérje előállításához, és ne feledkezzünk meg arról, hogy a termőterület ma már nem igazán növelhető.

A környezetvédelmi megfontolások részben a gazdasági érdekekkel is egybeesnek, nem is beszélve az élőlények életfeltételeiről. Az erdőkből évente 17 millió hektárt (Ausztria nagyságú) irtanak ki legelőnek. Egyetlen kilogramm hús előállításához körülbelül 4000 liter víz kell, ennyit egy átlagos család egy hónap alatt használ el (mosásra, főzésre, fürdésre, stb.) összesen.

Végül egy csipetnyi kitekintés a világba. A vegetarianizmus nem mai találmány és divathóbort, mint sokan gondolják Nyugaton. A húsevést szinte minden vallási irányzat valamilyen mértékben korlátozta és korlátozza a mai napig. A különböző vallások ezoterikus irányzatai pedig szinte kivétel nélkül tiltották/tiltják a húsevést, mert a szellemi fejlődés előfeltételének tartják a tiszta életmódot.

Remélem, ez a kis ízelítő felkeltette az érdeklődéseteket és elgondolkoztok azon, hogy – csupán megszokásból – lehet-e olyan ételt fogyasztani, melyhez érző, tudatos lény megölésére van szükség.

Megjelent a Manifesztum 1. számában.  

Az előzőekben megemlítettük a húsevés kérdésének néhány megközelítését. Most a biológiai, az orvosi antropológiai és a kémiai szempontokat fejtjük ki részletesen.

Biológia szempontok

Általános nézet hazánkban – az iskolában is azt tanítják -, hogy az ember mindenevő. Sokkal több bizonyíték létezik arra, hogy az ember növényevő, mivel testfelépítése, és működése a növényevők testfelépítéséhez és működéséhez hasonlít! Ha valakit a téma behatóbban érdekel, számos hagyományos biológiai vagy orvosi könyvben utána nézhet, az alábbi tényeknek. Itt csupán összegyűjtöttünk egy csokorra valót. Mindenkire rábízzuk, hogy levonja a következtetéseket.

Külső jegyek

  1. A húsevőknek karmai vannak, mely a zsákmány megragadására és szétmarcangolására szolgál. Egy almát vagy egy reteklevelet nem kell ízekre szedni fogyasztás előtt, ezért a növényevőknek és természetesen az embernek sincsenek karmai (Darwin).
  2. A húsevők lefetyelik a vizet, a növényevők többsége és az ember is issza.
  3. A húsevők hőleadása részben a nyelven keresztül történik. A nagytestű növényevők nem tudják így leadni a hőt – bőrpórusaik vannak, és nagyrészt izzadás segítségével szabadulnak meg a felesleges hőtől. Az ember is bőrpórusokon át, izzadás útján adja le a felesleges hő nagy részét. A húsevő állatoknak nincsenek bőrpórusaik (Dr. W. Ganong).

Állkapocs, fogak és nyelv

  1. A húsevők állkapcsa csupán fel-le képes mozogni mivel a tálálékot csak megragadják, de nem rágják meg igazán, hanem darabokban vagy egészben lenyelik. A növényevők és az ember állkapcsa oldalirányú mozgásra is képes, így tudják a növényi rostokat is megrágni (Dr. Szentágothai).
  2. A húsevők éles, hegyes elülső fogakkal rendelkeznek, melyek a táplálék (hús) megragadására alkalmasak. A növényevőknek és az embereknek nincsenek éles, hegyes frontfogai, mivel táplálékukat nem megragadni, hanem szétrágni kell (lásd csipkebogyó).
  3. A rágáshoz a növényevők és az ember hátsó, lapos örlőfogakat használnak, a húsevőknek erre nincsen szüksége, mert nem őrlik meg táplálékukat, így nincs is ilyen típusú foguk.
  4. A szemfogak keresztmetszete is az ember növényevő mivoltára utal. A húsevők szemfoga kör keresztmetszetű (ez könnyebb behatolást tesz lehetővé a húsba), míg a növényevők és az ember szemfogának keresztmetszete háromszög alakú, nem húsevésre specializálódott (Dr. Szentágothai).
  5. A húsevők érdes nyelve nagyon praktikus segítség húsdaradok kiszakítására, csontok megtisztítására. A növényevők és az ember nyelvének felülete sima, mely ezeket nem teszi lehetővé (Darwin).

Emésztés

  1. A húsevők nyála erősen savas kémhatású, mivel a hús – vagyis a magas fehérjetartalmú táplálék – lebontására specializálódott. A növényevők és az ember nyála lúgos kémhatású. Ez a szénhidrátban gazdag táplálék előemésztéséhez megfelelő közeg (Dr. Fonyó Attila).
  2. A növényevők nyálában található ptyalin enzim is ezt segíti elő, mely a húsevők nyálából hiányzik. A lúgos nyál egyáltalán nem alkalmas fehérjék lebontására (Dr. Fonyó Attila).
  3. A növényevők, és normális körülmények között az ember is sokáig rágják az ételt, például egy kisgyermek fél órán keresztül is csócsál egy almát. Nagyok a nyálmirigyeik, hogy elegendő nyál termelődjön, ugyanis a növények előemésztéséhez sok nyál kell. A húsevőknek csupán kis nyálmirigyei vannak, hiszen alig rágnak, és emiatt kevesebb nyálra van szükségük.
  4. A táplálék további útját tekintve vizsgáljuk meg a gyomor működését. A húsevők gyomrában erősen savas, vagyis magas sósavtartalmú gyomornedv termelődik. A hús, vagyis a magas fehérjetartalmú táplálékok emésztéséhez – a nyálról leírtaknak megfelelően – erősen savas környezet szükséges. A növényevők és az ember gyomorsava ötször kevesebb, mint a húsevőké, tehát egyértelműen nem fehérjedús táplálkozásra lett kitalálva (Dr. W. Ganong).
  5. A bélrendszer hosszúsága a húsevő állatoknál a testhosszhoz képest rövid, mert a hús hasznosítható tápanyagai hamarabb lebonthatóak, kivonhatóak a táplálékból. Az ember és a növényevők bélcsatornája relatíve hosszabb, ami a növényi rostok jobb megemésztését teszi lehetővé. Ha viszont hús kerül bele, az emésztetlen húsfehérjék megrothadnak, és lassúbb távozás miatt több káros bomlástermék keletkezik és szívódik fel (Dr. Kelogg).
  6. A húsevők bélfala simább, míg a növényevőké lényegesen bolyhosabb, nagyobb felszívódási felületet képezve. Az ember ebben is a növényevőkhöz hasonlít, mert bélfala lényegesen bolyhosabb, mint a húsevőké (Dr. W. Ganong).
  7. A különböző megfigyelések szerint sem a húsevők, sem a növényevők vizelete nem tartalmaz nagy mennyiségű húgysavat. A vegetáriánus emberek vizelete is mentes a húgysavtól, míg a húst fogyasztók vizeletében sok húgysav mérhető. Valószínű, hogy az ember húgysavbontó képessége gyengébb, mint a húsevőké, mert a húsfogyasztás révén keletkező nagy mennyiségű húgysavtól a vesén keresztül próbál megszabadulni, míg a húsevő állatok könnyedén megbirkóznak a táplálékukból keletkező húgysavval. Az ember veséje a húgysavat csak részben képes kiválasztani, mivel nem húsevésre rendezkedett be – a maradék lerakódik a szervezetben (vesekő), vagy az ízületek között apró kristályok formájában (köszvény). Növényevő állatokon végzett kísérletek is ezt támasztják alá, melyek során húst kevertek az ételükbe. Mindegyik állat vizeletének húgysavszintje nagyságrendekkel megn